Hogyan lendítheti fel a koronavírus az egészségügyet?
2020.05.11. 08:00 | Hírek |
Az elmúlt kerek 100 évben - amely alatt nem volt a mostanihoz hasonlítható világjárvány -, nem összpontosult ilyen figyelem az egészségügyre, mint most. Noha sok, pusztító járvány keresztül söpört már az emberiségen, a mostani egy dologban teljesen eltér a korábbiakhoz képest: az emberek bár ugyanúgy bezárkóznak az otthonaikba, mint korábban, de közben a világ történéseit naprakészen követhetik anélkül, hogy kimozdulnának. Ma már, az internet korában az emberiség számtalan módon képes támogatni a koronavírus elleni egészségügyi küzdelmet a digitális megoldások révén.
Hogyan változtathatja meg a koronavírus-járvány az egészségügyi szolgáltatásokat?
Logikusan arra lehet számítani, hogy a pandémiás helyzetben kialakult egészségügyi magatartás és hozzáállás egy része továbbra is fennmarad a veszély letelte után is és ezzel párhuzamosan változni fog az egészségügy is, pl. sokat fejlődhet a távdiagnosztika, sőt az okoseszközök bevetésével a távgyógyítás is, ami korábban szinte elképzelhetetlen volt.
Miközben az embereknek a kormányok azt ajánlják, hogy lehetőség szerint ne hagyják el a lakhelyüket, előtérbe kerülnek a valóságot a leginkább helyettesíteni képes videós alkalmazások, melyek közül érdemes megemlíteni a magyar MediCall startup megoldását, amely ingyenesen biztosít videókonzultációs rendszert a háziorvosoknak.
A jövőben már nem feltétlenül kell személyesen felkeresnünk az orvosunkat. A koronavírus-járvány hatalmasat lendíthet ezen. Ehhez nyújt megoldást például az egyik brit online orvosi platform, a Push Doctor, ami 30 százalékos növekedést mért a távkonzultációkban. De nem ez az egyetlen applikáció, mely radikálisan növekszik. A svéd telemedicina, a Kry (az Egyesült Királyságban és Franciaországban Livi) kétszeres növekedést mért. A tünet-ellenőrző alkalmazás, az Ada Health aktivitása ugyancsak háromszorosára ugrott.
Dr. Zafar Chaudry, az egyesült államokbeli Seattle-i Gyermekkórház vezetője arról beszélt egy szakkonferencián, hogy országa már jól halad előre a digitális egészségügy felé vezető úton. Az egészségügyi technológiai vezetők abban reménykednek, hogy az ágazat egyre inkább átveszi a digitális módszereket a betegellátás és a kórházak működésének javítása érdekében. Úgy vélik, hogy a digitális egészségügy következő szakaszát a most még különálló egészségügyi rendszerek fokozott együttműködési képességének javulása fémjelzi majd.
Korábbi cikkünket, melyben a koronavírus terjedésének megfékezésére készült applikációkat gyűjtöttük össze ide kattintva olvashatják el!
Persze ezek a számok most összefüggenek azzal, hogy az emberek be vannak zárkózva az otthonaikba, de a koronavírus-járvány előtti számnál bizonyára magasabb aktivitáson állapodnak majd meg a járvány levonulta után is. Vagyis a pandémia valójában katalizátorként hat majd az egész digitális egészségügyre és a távgyógyítási szektorra.
Az egészségügyi szereplők korábban ragaszkodtak ahhoz, hogy a lehető legtöbb orvos-páciens találkozó személyesen kerüljön lebonyolításra. Pedig gondoljunk csak bele abba, hogy mennyivel egyszerűbb lenne, ha nem kellene minden apróbb dologért személyesen felkeresni az orvosunkat. Nagyon sok orvos-páciens találkozót le lehetne bonyolítani az online térben is, sorbanállás nélkül. Természetesen nem minden helyzetre igaz ez, de ha csak minden harmadikra vagy ötödikre az, már azzal is jóval hatékonyabbá lehetne tenni az általános egészségügyi ellátás.
A magánegészségügyben láthatunk már erre gyakorlati példákat is. Egy-egy recept felírása vagy egy lelet kiértékelése nem igényel személyes jelenlétet, amit részben az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér már korábban is hivatott volt szolgálni.
Jelenleg azt láthatjuk a piacon, hogy az online felületek megújítása, a digitális időpontfoglalások kerültek előtérbe, a szolgáltatók szinte mindegyike ebbe az irányba igyekszik. Valószínűleg a koronavírus nélkül nem lennének ilyen mértékű fejlesztések és igények az egészségügy digitalizációjára ennyire hirtelen. A szolgáltatók olyan beruházásokat keresnek, ami a nem kötelező ügyfélkapcsolatokat erősítené az online térben, a vírus levonulása után is.
Például az egészségpénztári szolgáltatók – a szabályozói szervekkel együttműködve - elkezdték befogadni a számlákat email-es verzióban, így a különböző online felületeken és applikációkon szkennelt számlák, bizonyos feltételek mellett elfogadhatók lettek. Valószínűleg ez a koronavírus-járvány hozta változások nélkül még évekig nem valósult volna meg. Azonban ez magával hozza az elszámolórendszerek fejlesztését, adatkezelését. Például képfeldolgozással képesek lehetnek a szolgáltatók ezeken a felületeken a betegek adatait feldolgozni, vagy akár mesterséges intelligenciával elemzéseket végezni a kinyert adatokból.
A táv konzíliumok során az orvosoknak nemcsak a betegségek gyógyítására nyílhat lehetőségük, de megelőzési folyamatokra is tudják sarkallni a betegeket a különböző okoseszközök funkcióinak kihasználásával. Például a vérnyomásproblémákkal küzdő betegek akár az otthonaikban képesek mérni a saját értékeiket, amiket az orvosok egy online felületen keresztül tudnak nyomon követni, kiértékelni, majd szintén online tanácsokkal ellátni a pácienseket.
Technikai akadályok ugyan még vannak, mint pl. a GDPR kérdések, az IT biztonság, és hogy nagyméretű fájlokat, mint egy CT vagy röntgen eredmény nehezen tudnak megosztani a szolgáltatók a pácienssel.
Amennyiben az egészségügyben jól tudnak vizsgázni ezek a megoldások, akár más területekre is lehetőség nyílik a harmadik feles szoftverek adaptálására, természetesen megfelelő szabályozási háttér kialakításával, tehát kevesebb infrastrukturális és gépi beruházásra lenne szükség a továbbiakban. A rövidtávú előnye az egészségügy digitalizációjának mégis a hatékonyság javítása és a humánerőforrás megfelelő elosztásának elősegítése.